Bár 2020 a legtöbb ember számára a koronavírus kapcsán maradt emlékezetes, több rendezvényt is sikeresen lebonyolítottunk a Sport-Önkénttel ebben az évben is. A januárt az addigi legnagyobb eseményünkkel, a vízilabda Európa-bajnoksággal nyitottuk, ahol ráadásul népes koordinátori csapattal vágtunk neki a megmérettetésnek. A tapasztalatokról, legjobb pillanatokról Albert Dórával, egyesületünk főtitkárával és koordinátorunkkal, Walter Viviennel beszélgettünk, aki akkor még önkéntesként vett részt az Eb-n.

Dóri az esemény volumenét emelte ki elsőként. „Nagy váltás volt ez az életünkben, hiszen 250 önkéntesre számítottunk a három hét során, akik közül 26 csapatkísérőt is ki kellett választanunk. Több új koordinátornak is ez volt az első nagyobb eseménye a csapatban, ráadásul mindenki összehangolt munkájára szükség volt ahhoz, hogy olajozottan működjön a gépezet. Talán ez a nagy egymásra utaltság is elősegítette azt, hogy a kiváló előkészítés végül egy jó hangulatú eseményt hozott mind az önkéntesek, mind a koordinátorok számára. Kosárlabdázóként nagyon fontos számomra a csapategység, így az egyik legjobb élmény volt látni a napról napra fejlődést, és hogy ezzel mekkora élményt tudtunk adni az önkénteseknek.”

Vivi a 26 csapatkísérő egyikeként mélyvízbe csöppent „Az egyetemi vizsgaidőszak miatt végig tudtam vállalni az eseményt, így három hétig kísérhettem a görög női válogatott mindennapjait – az érkezéstől a hazaindulásig. A csapatkísérés kicsit olyan érzés volt, mint gyakornokként belecsöppenni egy sportszövetség vagy csapat mindennapjaiba. Folyton egyeztetni a csapatvezetőkkel, felvenni a fonalat, hogy aztán az első hét után kialakuljon egyfajta rutin, amit már gyakorlottan követ az ember. Ez mindenképpen fontos volt a szakmai fejlődésem szempontjából is, és az emberi kapcsolatoknak köszönhetően is rengeteg élményt.”

Csapatkísérőként Vivi éjjel-nappal a görögök rendelkezésére állt, így érthető, hogy kicsit már nekik is szokott szurkolni. „A lányok nagyon nyitottak voltak, többször együtt vacsoráztunk velük, jó kapcsolat alakult ki köztünk, van, akivel a mai napig tartom a kapcsolatot, ráadásul már a Fradiban játszik. Különösen jó élmény volt 2022-ben a spliti Európa-bajnokságon átélni, hogy felismernek, beszélgetést kezdeményeztek velem, felidéztük a közös emlékeket. Az egyik kedvenc sztorimat is emlegettük, amikor az egyik játékos – mint kiderült, nem először – az edzéshelyszínen hagyta a sapkáját, amiben másnap reggel játszania kellett volna. Szerencsére egy másik csapatkísérő megtalálta, így a reggeli első meccs előtt már nálam volt a sapka, így mára csak nevetünk a történteken.”

Az önkénteseket minden pozícióban érték különleges élmények, Dóri az egyik ilyenről mesélt. „Az egyik próbára rengeteg önkéntest kértek, akiket a műszakjukon felül kértünk meg arra, hogy segítsék a szervezőket. Mindenki mosolygósan végezte a feladatát, jó hangulatban telt az este. Nem csoda, hogy odajött hozzánk Marco Birri, az Európai Úszószövetség (LEN) szervezési igazgatója, hogy kiemelje: az önkéntesek adják az esemény szívét-lelkét.”

2020 sok szempontból volt jelentős az egyesület életében, azóta pedig rengeteg dolog történt. Kíváncsi vagy, hogyan dolgoztunk a koronavírus utáni eseményeken? Ne maradj le cikksorozatunk következő darabjairól sem!