2026.07.27.

„Ha öttusa, akkor nem is kérdés, hogy jelentkezem”
Az öttusa versenyek már két éve részei eseménynaptárunknak, idén júniusban pedig dupla rendezvénnyel vártuk önkénteseinket a BOK csarnokba: nyárindítóként a Világkupa küzdelmeit segítettük, néhány héttel később a VK-döntőt, ahova csak sorozat a legjobb versenyzők térhettek vissza.

A két eseményről Csuraj Vandával és a VK-döntő koordinátorával, Gyömörey Viktóriával beszélgettünk.

Viki sok segítséget kapott a munkájához a tapasztalt önkéntesektől és a VK koordinátoraitól.  „Az elmúlt rendezvények során már sikerült úgy kialakítani a feladatokat, hogy a stratégiailag legfontosabb pozíciókba kerüljenek az önkéntesek. Ez alkalommal nagyon sokat tett hozzá, hogy több olyan önkéntes is volt, aki mindkét alkalommal részt vett a munkában. Ők hasonló szerepkörökben dolgoztak, sokkal nagyobb magabiztossággal. Fantasztikus volt megtapasztalni, hogy már az előkészítő napok során mekkora motivációval álltak neki a munkavégzésnek, sokan több pozícióban is kipróbálhatták magukat az egy hét során. Emellett az élmények sem maradtak el, a pihenőidőben mindenki beleleshetett a versenyszámokba is, ezzel a munka és a kikapcsolódás kéz a kézben járt.”

Vanda is azon önkéntesek közé tartozott, akik mindkét rendezvényen szerepet vállaltak a szervezők munkájának segítésében. „Ha öttusa, akkor nem is kérdés, hogy jelentkezem. Az első Sport-Önként eseményem is ehhez a sportághoz kapcsolódott, a különleges kapocs pedig azóta is megmaradt köztünk. Ha fiatalabb lennék, még ki is próbálnám magam a versenyszámokban! Ebből adódóan azért nagy előnnyel indultam, hiszen sok társammal egyetemben már olyan feladatokat végeztünk, amelyek nem voltak ismeretlenek számunkra. A munka mellett pedig a közösségi programokra is volt idő, így ezúttal is igaz volt, hogy a Sport-Önkénthez kikapcsolódni, feltöltődni járok.”

A változatos feladatok sem maradhattak el Vanda esetében, a két eseményen több pozícióban is – újra – kipróbálhatta magát. „A versenyirodában már az előkészítésnél fontos szerepet vállaltunk, de belekóstolhattam a média, a dopping vagy éppen az érmesvadász feladatkörbe is. A médiánál az eredményeket és a rajtlistákat osztottuk ki a közvetítő kocsinak és a UIPM kommentátorainak, ami nem kis sportteljesítmény volt, hiszen sprinteltünk egyik helyről a másikra, kulcs volt a gyorsaság. Külön megtiszteltetés volt, hogy a szervezők bizonyos feladatokra már engem kértek a koordinátorokon keresztül, jó látni a visszaigazolást a munkámról. Kedvenc pozícióm nem volt, ebben a közegben nem igazán adódik olyan feladat, amiben ne találnám meg a jót. Rengeteg jó beszélgetés kerekedett ki ezúttal is, akár a versenyzőkkel, akár a szurkolókkal, akár az önkéntesekkel. Azért az nem egy mindennapi élmény, amikor egy sportoló lesápadva kér tőled segítséget, mert a buszon hagyta a fegyverét a laser run versenyszámhoz, de az is izgalmas volt, mikor az egyik versenyző edzőjét vadásztuk, hogy rá tudjuk rakni a szükséges jogosultságot jelentő matricát. Összességében mozgalmas napok vannak mögöttünk, amelyeknek minden percét imádtam.”

Az öttusa mellett természetesen a nyáron más – akár új – sportágak versenyei sem maradhattak el. Kíváncsi vagy, milyen birkózóversenyen önkénteskedni? Következő cikkünkből ez is kiderül.

Nézd meg a legfrisebb sztorikat: