Nosztalgikus kézilabda Európa-bajnokság – Fábián Erikkel beszélgettünk
2014-ben rendezett utoljára Magyarország társházigazdaként női kézilabda Európa-bajnokságot, idén a kontinens legjobb csapatai pedig ismét hazánkba, egészen pontosan Debrecenbe látogatnak, hogy összemérjék erejüket és elhódítsák a legjobbnak járó elismerést. A 10 évvel ezelőtti események kapcsán Fábián Erikkel beszélgettünk, aki egy évtizede még önkéntesként, idén azonban már a szervezőbizottság tagjaként vesz részt az esemény lebonyolításában.
Erik a 2014-es Eb-n már nem számított újoncnak az önkéntesek között. „Már a 2013-ban megrendezett U19-es világbajnokságon beleszerettem az önkénteskedésbe, így nem is lehetett kérdés, hogy egy évvel később is része akarok lenni az élménynek, új területen akarom kipróbálni magam. Ebben a barátaim is partnerek voltak, ráadásul továbbra is az egyik kedvenc sportágam, a kézilabda berkein belül maradhattam. Akkor még nem volt tudatos, de a kézilabdás események, és kifejezetten a Final4 indított el azon az úton, hogy Hollandiában a Leisure and Events Management szakot elvégezve én magam is a rendezvényszervezés világában helyezkedjek el, megtalálva ezzel a hivatásomat.”
Igazán elhivatott önkéntesként saját bevallása szerint egyetlen fix dátum volt minden évben a naptárában: a női kézilabda Bajnokok Ligája Final4 napjai. „Extrovált személyiségként imádok emberek közelében lenni, ezért is volt ez minden évben a kedvenc eseményem. Mindig azt éreztem, hogy akár szervezőként, akár önkéntesként jó ebbe a csapatba tartozni, hiszen mindenki a legjobbját nyújtja, segítve a másik munkáját. Az önkénteskedés során megismertek a szervezők is, akik egy idő után fizetett munkára is felkértek, itt nagy szerepe volt annak, hogy a rutinnak köszönhetően egyre magabiztosabbá váltam a munkámban. Először a VIP, majd a transzfer terület koordinálásából vehettem ki a részem az elmúlt évek során. Különösen fontosnak tartom, hogy mindig visszajelzést kérjek a munkámról, ezzel is fejlődve és még jobban hozzájárulva egy-egy esemény sikeréhez.”
Természetesen Erik területein is sokszor megfordulnak önkéntesek, akik első kézből tapasztalhatják, hogyan lehet eljutni egyre magasabbra egy-egy eseményen. „Sokszor előfordul a mai napig, hogy egymásra köszönünk önkéntesekkel, akikkel még együtt kezdtük ezt az egészet évekkel ezelőtt. Mindig örömmel megyek be a központba is, kicsit irigykedve, hogy már kevésbé tudok ott lenni a pálya szélén, a tűz közelében. Persze nagyon hálás vagyok, hogy én már másképp veszem ki a részem a szervezésből, de az önkéntesség élménye hiányzik.”
És hogy milyen jó tanácsokkal látta el Erik az önkénteseinket? „Fontos, hogy ne féljetek kérdezni. Ez egy kiváló tanulási, fejlődési lehetőség, a koordinátorok pedig abszolút partnerek ebben. Érdemes a teljes folyamatokat áttekinteni, látni, ahogy az apró feladatok egy nagy egésszé állnak össze, és minden elemre szükség van, hogy az egész hibátlanul működjön. Soha nem tudhatja az ember, hova juthat el, kiket ismerhet meg az önkénteskedés által. Nekem egy szakmát adott és elindított a karrierutamon. Az idei Eb mindenképpen nagy kihívás lesz, még a rutinos önkénteseknek is adódhatnak olyan feladatok, amikkel még nem találkoztak. Ennél jobb alkalmat keresve sem találnék arra, hogy kipróbáljam a képességeim egy nagy nemzetközi eseményen, ráadásul Magyarországon.”
Erik mellett Gombkötő Vica koordinátorunk karrierútja is szorosan kapcsolódik a 2014-es Eb-hez, melyben egy korábbi cikkünkben írtunk részletesen. Az idei kontinensviadalra az alábbi linken tudsz jelentkezni. És veled találkozunk Debrecenben?
