Bakancslistás élmények a kézilabda Eb-n
Az önkéntesség világnapját immáron harmadik éve ünnepeltük mi is önkénteseinkkel, ezúttal kedvenc élményeinket gyűjtöttük össze az elmúlt évek közös eseményeiről. Idén a nosztalgia mellett igazán különleges módon, a női kézilabda Európa-bajnokságon csapatunk egy része személyesen is ünnepelt, ráadásul a jeles nap megkoronázásaként a Svédország-Lengyelország mérkőzés legjobbjának járó elismerést önkéntesünk, Boronkay Szabina adhatta át.
Szabina csaknem három évvel ezelőtt, éppen a férfi kézilabda Európa-bajnokságon debütált csapatunkban, azóta pedig számos eseményen megfordult már. „Akkoriban kerültem Budapestre, a sport szeretete pedig mindig is meghatározta az életemet, így kifejezetten kerestem azokat a lehetőségeket, amelyek ehhez a világhoz hoztak közelebb. Furcsa belegondolni, hogy néhány évvel korábban még a kötelező önkénteskedés miatt szomorkodtam, aztán felnőtt fejjel én magam választottam ezt az elfoglaltságot a szabadidőm eltöltésére.”
A sportolói múlt sokban segíti Szabinát munkája során is, hiszen legtöbbször a versenylebonyolítás területén kap lehetőséget csapatunkban. „A nagy szerelem a kézilabda, de az elmúlt években rengeteg rendezvényen segítettem a szervezők munkáját, a néhány fős önkéntes csapattól a több száz főig sok mindent megtapasztaltam. Időközben külföldre költöztem ugyan, azonban ez sem tántoríthat el attól, hogy a nagyobb eseményeket beiktassam az életembe, a mostani Eb két hetére sem volt kérdés, hogy ismét Magyarországra teszem a székhelyemet. A szüleim ugyan kicsit fájlalják, hogy az ország nyugati fele helyett most éppen kelet felé vettem az irányt, de azzal vigasztaltam őket, hogy a tv-ben így is láthatnak.”
A versenylebonyolítás területén dolgozó önkénteseink érezhetik legközelebbről, hogy milyen látni a sportolókat, segíteni abban, hogy számukra gond nélkül teljen egy-egy világesemény. Ilyenkor az önkéntesek is többször kerülnek a kamerák elé. „Ez volt az első esemény, hogy a magyar zászlót vihettem be a pályára. Leírhatatlan az az érzés, amikor a himnusz felcsendül és minden játékos felém és a kezemben lévő zászló felé fordul. Amellett, hogy hatalmas felelősség, felemelő élmény is, amelyet mindenkinek a saját bőrén kell megtapasztalni ahhoz, hogy ezt átérezze. Az biztos, hogy ezzel egy tételt már lehúzhatok a bakancslistámról. Az, hogy mindezek után a jelentkezők közül végül én kaptam lehetőséget arra, hogy átadjam a középdöntő első meccsén a legjobb játékosnak járó díjat, már csak hab a tortán az elmúlt napok felejthetetlen élményei után. Ott állni és az egész önkéntescsapatot képviselni ország-világ szeme láttára megtiszteltetés volt, és biztosan a legszebb emlékeim közé fog tartozni erről az eseményről.
Bár a díjátadón Szabina ment a pályára, ahogy ő is fogalmazott, az egész Sport-Önként családot képviselte. Az önkéntesség világnapja ugyan december 5., a koordinátori csapattal azonban mindennap hálát adunk azért, hogy ilyen lelkes, odaadó, tettrekész emberekkel dolgozhatunk együtt, akik rengeteg élménnyel tesznek minket is gazdagabbá. Köszönjük, hogy munkátokkal ti is hozzájárultok a közös sikerekhez.
